Mit tanácsolsz azoknak, akik most akarnak elkezdeni itthon teniszezni és szeretnének olyan sikeresek lenni, mint Te?
-Szeressék a sportot, legyen kitartásuk, elszántságuk. Egy meccs közben pedig alegfontosabb, hogy mindig higgadtnak kell maradni, az elejétől kezdve, végig koncentrálni kell.

Mik a terveid a jövőre?
-Minél jobb eredményeket akarok elérni és szeretnék majd a legjobb 10 közé jutni a WTA ranglistán.

ORIGO INTERJÚ(2005 FEBRUÁR 1.):

Szávay Ágnes kevés híján megismételte Kapros Anikó öt évvel ezelőtti bravúrját: bejutott az ausztrál nemzetközi teniszbajnokság junior döntőjébe (egyesben és párosban is), s bár mindkét fináléban meg kellett elégednie az ezüstéremmel, az új esztendő első nagy magyar sportsikere mégiscsak a 16 éves soltvadkerti lány nevéhez fűződik. A Vasas másodikos gimnazistája már idehaza nyilatkozott szenzációs melbourne-i szerepléséről.

"Bár csupán a viadal tizenkettedik kiemeltje voltam, s valójában meglepetésre jutottam el a fináléig, igazán nem voltam elégedett a fehérorosz Viktorija Azarenka elleni döntő után. 6-2, 6-2-re kikaptam, s bár jóval szorosabb volt az összecsapás annál, mint amit a számszerű eredmény sejtet, szomorkodtam, mert meg akartam nyerni a versenyt. Rendszerint minden tornán ezzel a szándékkal lépek pályára, de nem hiszem, hogy egy sportolónak lehet más célja a végső győzelmen kívül" - emlékezett vissza a vasárnapi döntőre Szávay Ágnes.

- Már az elődöntő eredménye is óriási meglepetés volt, a második helyen kiemelt svájci Tímea Bacsinszkyt verte 6-2, 6-2-re. Ő nem magyar véletlenül?
- Ugyanúgy beszél magyarul, mint én vagy ön, a szülei is magyarok, de már kint született Svájcban. Különben szoros volt a meccs, legalábbis a gémeken belül.

- Akadt még egy pikáns eredménye, a második fordulóban állandó párospartnerét, a cseh Nikola Frankovát győzte le 6-0, 5-7, 6-4-re.
- Igen, kicsit furcsa volt, de hát a pályán nincs barátság. Egyébként ő is előttem állt a rangsorban, a hatodik volt, én meg a tizenkettedik. Hónapok óta roppant keményen edzettem, meg akartam nyerni a tornát, mint már említettem. Engem korántsem lepett meg a jó teljesítményem, már augusztusban, a US Openen is a tizenhat között voltam, s ott egy hazai versenyzőtől kaptam ki, bírói tévedések miatt. Párosban Frankovával elődöntőt játszottunk Flushing Meadow-ban. Wimbledon óta játszunk együtt.

- Félre ne értse, de öt éve, amikor Kapros ugyanezt a versenyt megnyerte, sokan azt hittük, hogy gyorsan a felnőttek között is a legjobbak közé kerül, aztán...
- Aztán mi történt? Be is került a legjobb száz közé, sőt, tavaly az 57. is volt. Én most összetenném a kezemet, ha belátható időn belül az 57. lehetnék a felnőttek között. Különben azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a 2005-ös év végéig felkapaszkodjak a 150. helyig. Természetesen a felnőtt ranglistán. Meg kell jegyeznem: nincs igazán összefüggés a korosztályos és a felnőtt eredmények között, sok nagy sztár 22 éves koráig semmit sem hallatott magáról.

-- Hogyan alakult eddigi pályafutása?
- Édesanyám tanított meg teniszezni, otthon, Soltvadkerten, de aztán három év után Kecskemétre kezdtem járni, ott jobbak voltak a lehetőségek. Naponta ötven kilométert utaztunk oda, ötvenet vissza, de gyorsan megszoktam. Aztán 13 évesen felköltöztem édesanyámmal és Blanka húgommal - aki öt évvel fiatalabb nálam, és szintén teniszezik - Budapestre. A Talentum TC-ben folytattam, Gubacsi Zsófi klubtársaként, Hornok Miklós edző keze alatt, majd idén januárban átigazoltam a Vasasba.

- És mi lett a család másik felével?
- Édesapám és Levente bátyám, aki most 18 éves, otthon maradt Soltvadkerten, velük a hétvégeken találkozunk. Bizony, áldozatokkal jár az, ha valaki vidéki és komoly teniszező akar lenni. Őszintén szólva dr. Simon János segítsége nélkül nem is bírná a család anyagilag a menedzselésemet.

- Hová jár iskolába?
- Magántanuló vagyok, másodikos a Novus gimnáziumban. Sajnos, lehet, hogy ezt a félévet már halasztanom kell, nem volt időm levizsgázni.

- Van példaképe?
- Graf és Agassi. A maiak közül - mert bizony lassan Agassi is a múlt része lesz - pedig Marat Szafin. Ő nem is annyira a példaképem, mint a kedvencem. És nem csupán a játéka miatt...

NS INTERJÚ(2005 FEBRUÁR):

Az ember azt gondolná, hogy a bűbájos mosoly mögött olyan egyéniség lakozik, aki nem ismeri a rosszkedv kifejezést. Igen ám, de a profi sportoló többek között arról ismerszik meg, hogy egy-egy fontos mérkőzés elveszítését követően "eszi magát", keresi a válaszokat a miértekre - no meg arról, hogy néhány óra vagy nap után lezárja a történteket, és inkább előre tekint.
Egy lépés a hírnév felé vezető úton

"Magam alatt voltam, mérhetetlen szomorúságot éreztem mindkét döntő után, de most már tényleg azt mondom, fantasztikus eredményt értem el Melbourne-ben. Bár boldogabb lennék, ha legalább az egyiket megnyertem volna - mondja a Grand Slam-torna előtti héten egy korosztályos versenyen párosban, a cseh Nikola Franková oldalán bajnoki címet szerző Szávay Ági, akinek az Australian Openen egyesben és párosban is Viktorija Azarenka, a fehéroroszok 15 esztendős kiválósága okozta a vesztét. - El kell fogadnom, hogy így alakult. Különben is, mind a két címmérkőzés közben éreztem - igaz, csak a vége felé -, hogy ez bizony nem az én meccsem. De így is nagyon boldog vagyok, el sem tudom mondani, hány ember gratulált idehaza, szinte egyfolytában csörgött a telefonom."
Híres lett, de legalábbis ismert magyar sportoló. És erre büszke, hiszen önerőből csinált végig mindent, hétéves kora óta a legjobb akar lenni. Amikor felvetjük neki, hogy az elmúlt években úszóklasszisunk, Kovács Ágnes érdemelte ki a nemzet Ágija titulust, még be sem fejezzük a kérdést, máris mondja: "Igen, én is az egész ország Ágija szeretnék lenni. Tudom, ennek érdekében rendkívül jó eredményekre, kiegyensúlyozott teljesítményre van szükségem, de úgy érzem, képes vagyok erre."
Külföldi túrák, nyaralás nélkül

Majdnem mindenről lemond azért, hogy ezt azálmát meg is valósítsa. A 16 éves lányok a gimnáziumban töltik idejük nagy részét, készülnek a különböző dolgozatokra, válaszút elé állítja őket az élet, és nem járják be a fél világot, nem dolgoznak annyit egyetlen ügy érdekében, mint egy felnőtt. Szávay Ági rengeteget dolgozik, és nagyon úgy fest, hogy határozottsága, elszántsága nem kopik. Felnőttként gondolkodik, szépen fogalmaz, sugárzik belőle az őszinteség.

Hogy szerencséje van? Valószínűleg igen. Tanárai például mindenben segítik, elnézik neki, hogy második gimnazista létére akkor vizsgázzik, amikor arra ideje van. Semmilyen akadályt nem görgetnek az útjába. Más esetében is ez volna a normális - de ebben az országban sajnos túl sok az irigy, féltékeny ember. Ebből a szempontból (is) alighanem gyógyíthatatlan a társadalmunk, holott a "gyógyszer" ingyen van: mindenki foglalkozzon saját, illetve szerettei ügyeivel. Szávayék irigyei sem lennének így kevesebbek, sőt! "Sokan azt hiszik, hogy nyaralni megyek, amikor külföldön van versenyem - de újabban csak mosolygok, ha ezt hallom. Hogy őszinte legyek, nem tudom megszámolni, hány országban jártam eddig pályafutásom során, mindenesetre már az összes földrész megvolt, Ausztrália éppenséggel először. Nem mondom, láttam ott néhány szépséget, érdekességet, például az állatkertben cápákat, de elsősorban versenyezni mentem oda. Soha sincs időm megismerkedni az adott ország kultúrájával, nevezetességeivel, jobb híján a repülőúton szoktam kikapcsolódni, olyankor általában könyveket olvasok. Pedig korábban nem is szerettem olvasni."

Dacára annak, hogy profikarrierje voltaképpen még el sem kezdődött, áhítattal beszél arról is, milyen életet szeretne kialakítani a pályafutása befejezését követően. "A teniszből keresett pénzt szeretném majd befektetni, hogy a családomnak mindent meg tudjak adni - többek között ez is motivál a teniszpályán."

Mindig kinőtte a saját korosztályát

Volt honnan elsajátítania az érettebb gondolkodást, hiszen kivételes tehetségéből adódóan rendre nála idősebbekkel volt körülvéve, a saját korosztályát ugyanis kinőtte. Hogy mit hoz a jövő a számára, azt persze senki sem tudhatja, maradjunk tehát annyiban: a következő két esztendőben eldől, merre vezet Szávay Ágnes útja.